itt a...

Érzem, hogy lassulok. Amellett, hogy a természet ébred és egyre több zöld a kertben, én is egyre többet állok meg ezekre rácsodálkozni. Meg nem kapkodok annyira. Például sokkal könnyebb lenne behajítani a kimosott ruhát a szárítógépbe, de inkább újra rászokom a teregetésre. Jól esik. A száraz tavaszillatú ruhákat behozni is teljesen más hangulatú.

Régebben úgy voltam vele, hogy nekem onnantól van tavasz, mikortól kivirágoztak a mandulafák. Hetek óta figyelem a szomszéd utcában levőt, hogy hol tart már.

Közben viszont suttyomban életre kelt egy csomó minden a kertben - eddig sose volt alkalmam ezeket ilyen közelről figyelni, ilyen hamar észrevenni. Vannak ibolyák, krókuszok, kankalinok. A jácintok is már előkészítették a virágaikat. A tulipánok előbújtak, a leveleik közé gyűjtik az esővizet. (Szép és fotózhatatlan.) A gyümölcsfák rügyeznek, az örökzöldek is megmutatták a színesebb oldalukat. Elszalad előlünk egy-két gyík, és tegnap kimentettem egy katicát is a pocsolyából.

Pár napon belül meg csak kivirágzik a mandulafa is.