2016. ápr. 14.

fülbevalók

Ha gyors sikerélményt szeretnék, akkor fülbevalót készítek. Akár magamnak, de többnyire ajándékba. Még úgy is elég hamar megvan, hogy kettőt kell csinálni belőle.
Ugyanakkor ezek elég kicsik ahhoz, hogy ne írjak róluk külön. De most már összegyűlt néhány.

Először is a szokásos hópehely. Télre. A szokásos mintából. A fehérhez egy ezüstszálat is hozzáfogtam, hogy csillogjon is. Így azért utáltam eléggé horgolni, mert az ezüstszálam hisztis, de a végeredmény kárpótolt. Azoknak is tetszett, akik kaptak ilyet, meg magamnak is csináltam most már.


Aztán a fürtökben lógó gombok. Szerelőkarika kell hozzá, fülbevalóakasztó meg egy rakás gomb. Utóbbit innen rendeltem.

Elkészíteni ezt se nagy szám. Leírni bonyolultabb lenne, mint megmutatni. Ezért csak megmutatom.

Ugye? (Az ötlet nem saját, a pinteresten találtam.)


Végül pedig ez. A villamoson láttam hasonlót valakinek a fülében, és megtetszett. A minta ennél saját, mivel nem volt kedvem leírást keresni hozzá.


Először is szükségünk lesz két drótkarikára. Egy alkoholos filcre tekerve a drótot pont megfelelő méretet kapunk.


Ezt körbehorgoljuk rövidpálcákkal. Ahol a rés van a drót két vége között, ott például lehet a kezdőhurok maradék szálára horgolni (azt amúgy is el kell dolgozni, akkor meg már egyúttal körbehorgolhatjuk azt is, hogy a végén csak levágni kelljen, és akkor ez kiválóan alkalmas lesz arra, hogy ne essenek le a szemek a résnél).
Mindegy, hány rövidpálca van, a lényeg, hogy páros számú legyen.

Ezután 3 szem sormagasítás, majd 2 láncszem. Majd egyráhajtásos pálcák és két láncszemek váltakozása. Az előző sor rövidpálcáiba, de csak minden másodikba. (Ezért kellett, hogy páros számú legyen.)

A következő sorban rövidpálcák jönnek. Minden egyráhajtásosra egyet, meg minden láncszemívbe kettőt.

Végül két láncszemek és rövidpálcák váltakozása az utolsó sorban. Minden előző rövidpálcába. Ettől lesz olyan fogaskerékszerű a végeredmény.

Mehet rá a karika plusz az akasztó, és készen is van!

Biztosan tudom, hogy másnak is tetszett (az enyém a rózsaszín), mert az őszi Kacskaringón lefotózta valaki, amikor nem figyeltem oda.

2016. ápr. 9.

tavasz! meg virágok!

Ha valaki megkérdezne, hogy melyik a kedvenc kertem a környékünkön, akkor az egyik közeli üres telket mondanám április elején. Ilyenkor tele van az egész fürtös gyöngyikével, kb. mintha beültették volna. Előre sajnálom, ha egyszer házat építenek oda és emiatt föltúrják az egészet.

Addig is, amíg a telek üres és április elején virágba borul, lehet fotózni. Igaz, hogy csak kerítésen kívülről.

Pedig mennyire jó lenne odahasalni a virágok közé!

Nem csak a fürtös gyöngyikék, hanem a mindenféle fák és bokrok is virágoznak még. Eső után meg lehet vízcsöppeket vadászni.

Végül itt az egyik kedvenc környékbeli fámról egy kép ma reggelről. Nem tudom, milyen fa lehet, talán valami gyümölcs, de én ogfának* hívom a vöröses levele miatt.

*Ez itt a reklám helye a nemMoly olvasóimnak: olvassatok Csodaidőket, mert nagyon jó!

2016. ápr. 4.

fülbevalótartó - ezúttal a lógósoknak

...mert azokból már van jó néhány.
Eddig egy parafatáblán tartottam őket gombostűkön. Mindegyiken két-három párt.

De nem szerettem ezt a rendszert, mióta akartam nekik egy rendeset. Mert: 1. kevés gombostű volt nekik a táblán, 2. nem akartam többet rááldozni (kellenek ugyanis a varráshoz meg a minden egyebek blokkolásához), 3. az a 20 is jól jön majd a blokkoláshoz, ha egyszer végre elkészül a nagykendőm (haha, ez leginkább sose következik be a dolgok jelen állása szerint).

Azt már elég régen kitaláltam, hogy valami soklukas kézimunkába fogom őket aggatni. Először Mrs. Lynde almaleveles mintáját szerettem volna megkötni. De az sajnos hamar kudarcba fulladt. Nem szerettem a fonalat (noname ezeréves az egyik nagymamámtól, a színe tetszett nagyon), mindig elszúrtam a mintát és sorolhatnám. Végül lebontottam.

Itt következett az a fázis, hogy sorra hordtam haza a könyvtárból a kötőskönyveket. A netről ezt találtam csak, ami tetszett, a Szép kézimunkákban, a Csipkekötésben, A kötés technikáinak enciklopédiájában meg A legszebb kötésminták tárházában meg nem volt olyan, amit kerestem - valami tök egyszerű hálós dolog, amihez nem kell sokat számolni, egyenletes és rengeteg lyuk lesz a végeredményen.

Végül föladtam. És horgoltam inkább. Olyat, aminél egyszerűbb már nincs is: recehorgolást. Két láncszem, egy egyráhajtásos pálca váltakozása. Az alap Bea könyvéből a fülbevalótartó volt - annak volt ugyan leszámolható mintája is, de én nem szerettem volna ezt ennél bonyolultabbra. (Viszont magamtól eszembe nem jutott volna képkeretbe tenni a kész kézimunkát, pedig annyira logikus!) Ez elég hamar el is készült.

Azért szerettem volna ennyire egyszerűt, mert mögé terveztem betenni a lányom két festményét (vízfestékkel teljesen befestett papírok, nulla felismerhető minta, de szép színes), és nem akartam, hogy ne érvényesüljön.

Innentől jött a nemhorgolós rész: folpackkal odaerősítettem a keretből kivett farostlemezre a rajzokat. Aztán hátul a horgolmányt is odakötöttem. Nem erőlködtem, hogy szép legyen, úgyse fog látszani.Végül észrevettem, hogy az akasztó az alján van, nem a tetején. Remek. De hogy újra nem kezdem, az biztos.

Ilyen lett a színe:

Ezután a keretezés maradt, meg egy másik akasztó fölkalapálása (nemes egyszerűséggel leoperáltam a parafatábláról). Végül a fülbevalók visszaaggatása.

Részletek:
Minta: Fülbevalótartó (in: Kenyó Bea: Horgolt ez + az)
Fonal: Cheval Blanc Ambre
Tű: négyes

A könyv meg tényleg tök jó (köszi az ajánlást a Kamilla Manufaktúra háziasszonyának), meg fogok belőle csinálni még egy pár dolgot, az biztos.

2016. ápr. 3.

a Lila

...avagy teljes nevén Lila, a Lellő, Aki A Néninél Lakik.

Az egész úgy kezdődött (most jön a kisregény), hogy NannyOggnak megtetszett a denevér. Én meg úgyis mindig ráérek, hát fölajánlottam, hogy csinálok neki is egyet. Aztán közben suttyomban kitört az unikornismánia, így hirtelen felindulásból megkérdeztem, hogy ne egyszarvú legyen-e inkább. De akkor már lila, szürke tappancsokkal. Ez jó, mert ez nem a szokásos unalmas fehér unikornisszín.

Kiindulásképpen kerestem egy remek mintát. Találtam ezt a kicsit meg ezt a nagyot. A nagy jobban tetszett a célközönségnek, így abba kezdtem bele.

Mivel utálok végtagokat horgolni, a lábaival kezdtem. Gyors sikerélmény, hamar elkészültek. Viszonyításként, hogy érzékeljétek a leendő méretet, mellétettem egy gyufásdobozt.

Aztán a teste, majd a feje következett. 13 mm-es biztonsági szemmel. Végül a fülei meg a szarva. Össze is kezdtem varrni (panaszosan nézni már ezen a ponton is tudott).

A fülei hiányoztak már csak, de ekkor az egyik kiskorú túszul ejtette és könyörtelenül megszeretgette.

A sörényére másfél óra munka ráment legalább, de cserébe szép színes lett.

A farkának a cafrangjaival elszuttyogtam egy fél gofripartit. Annak a fölvarrása volt a legbonyolultabb része az egészben.

Azért teszteltem, hogy mennyi terhelést bír ki, de elég jól állta a sarat. :-)

Ez után már csak az volt hátra, hogy kirakjam a mezőre a Kosztolányi térre a virágok közé egy kis fényképezésre, aztán odaadjam végre a leendő gazdájának.

Így nem horgoltam denevért NannyOggnak.

Részletek:
Minta: Rainbow Cuddles Unicorn
Fonal: szürke és lila: Barka Tó, sörény meg farok: Steinbach Capri, kivéve a rózsaszín rész, mert az Drops Safran
Tű: négyes