Erre a projektre ez aztán többszörösen is igaz.
Onnan indult az egész, hogy nyáron hivatalosak voltunk egy esküvőre. Aztán megláttam egy horgolt kislányruhát a facebookon a Barka Bisztró nevű csoport egyik tagjától. Ez annyira mozgatta a fantáziámat, hogy egyszercsak elmentem és vettem hozzá három gombolyag Patakot (törtfehér színben), és nekiestem a hármas horgolótűmmel. (Pedig alkalmi kislányruhát minden másfeledik gyerekruhát árusító boltban lehet kapni, legalább négyfélét.)
Innentől következett hat hét, mikor tömegközlekedés közben is horgoltam olvasás helyett (és közben néha rácsodálkoztam a táskámon a moly vagyok feliratú kitűzőre). Az első hét után például így állt a szoknya-rész:
A végére már nagyon elegem volt belőle, de kész akartam lenni vele. Végül eljött az a nap is, mikor a szoknyát befejeztem. Szép nagy lett, és két hiba is van benne (de nem voltam hajlandó visszabontani). Én tudom, hol van az a két hiba, de megtalálja más is? :-)
A fölső része viszont sokkal hamarabb meglett, ahhoz csak három napra volt szükségem.
Itt még félig van készen csak:
Aztán elkészült teljesen.
A derekához egy lila szalagot kapott, olyan, ami illett a lila alsóruhához. A hátát pedig egy vékony fehér szalaggal kötöttem össze fűzőszerűen.
Aznap is 36 fok volt, úgyhogy estére már egy vékonyabb ruhát kapott a bulira - de ezt eltesszük későbbre, jó lesz még. Viszont a fölső részét újra fogom horgolni valószínűleg, mert egyrész nem vagyok tökéletesen megelégedve vele, másrészt jövőre szűk lesz már a lányra.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése